Villámkár elhárítás – szakértelemmel
Viharos időszakoknál a villámkárok is megsokasodnak. Szolgáltatásaink között szerepel a villámkár elhárítás szakértelemmel, hozzáértéssel, rövid határidőn belül! Biztosítói kárrendezéshez szakvéleményt biztosítunk.
Vihar volt? Nem jó a rendszer? A villám belecsapott?
Hívjon minket, megjavítjuk, szakvéleményt készítünk!
VILLÁMKÁR
Viharos időszakokban általában a villámkárok is megsokasodnak. A villám közvetlenül a házunkba csapva vagy a vezetékeken keresztül okozhat károkat, melyet a villámcsapás miatt fellépő mágneses térerősség-változással összefüggésben létrejövő indukciós túlfeszültség okoz. Az otthonunk közelében becsapó villám a telefon- és antennakábelen vagy a 220 voltos rendszeren keresztül, óriási túlfeszültségként jelentkezik, ami kárt tehet a műszaki készülékekben. Ez a hatás a villám két kilométeres körzetében is problémát okozhat!
A legveszélyeztetettebb eszközök, melyek többnyire a vihar közben is feszültség alatt, bekapcsolt állapotban vannak. Sem a villámhárító, sem a túlfeszültség védelemmel ellátott elosztó nem nyújt teljes védelmet. Védekezni költséges, többlépcsős, túlfeszültség ellen védő rendszerrel, a készülékek vezetékeinek kihúzásával és biztosítással lehet. Gondoskodjunk még időben értékeink védelméről! Ha körültekintően és odafigyelően járunk el, a szélsőséges időjárás okozta károk minimalizálhatók vagy akár teljes mértékben kiküszöbölhető a káresemény bekövetkezése.
Ha már megtörtént a baj, és Önnek van biztosítása, mely tartalmazza az ilyen jellegű károk megtérítését, abban az esetben érdemes a biztosítóhoz fordulnia. Első lépésként be kell jelenteni a kárt a biztosítóhoz, következő lépésként forduljon hozzánk és mi elkészítjük a szakvéleményt, amit a javításról szóló számlánkkal együtt kell benyújtani a biztosítónak a kár megtérítéséhez.
VILLÁM TULAJDONSÁGAI
A villám nagy energiájú, jellemzően természetes légköri kisülés. Keletkezhet felhő–felhő és felhő–föld között. Áramerőssége a 20-30 000 ampert is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a 300 000 ampert is.
A villám keletkezése
A villám elektromos gázkisülés, amely a felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség a gömbvillám. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. A tulajdonképpeni villámot elővillám vezeti be, amely több lépésben ionizálja a levegőt, és így egyre nagyobb szakaszát vezetővé teszi. Eközben a földfelületről (vagy az ellentétes előjelű elektromossággal feltöltött felhő felől), főként a kiemelkedő részekből megindul az ellentétes előjelű elektromosság áramlása a felhő felé. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthaladhat. A kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 C, de az igen rövid kisülési időtartam miatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége igen nagy, 180 km/s.
A villámok fajtái
A zivatarokban vagy a szupercellában egy vihar alkalmával többféle elektromos kisülés is megfigyelhető. Az egyik a cikázó (vagy vonalas) villám, amely az ún. villámcsatornában jön létre. Ha ez a felhő és a föld között jön létre, akkor lecsapó villámnak nevezzük.[1] Ha viszont a felhők között jön létre, ekkor legtöbbször vízszintes, avagy szöget zár be vele. A másik fajtája a statikus elektromosság megnyilvánulásának az, amit felhővillámnak nevezünk.[2] Ekkor nem látjuk a villámot, csak a nagy fényességet. A harmadik pedig az, amit szakszóval felületi villámnak nevezünk. Ezt leggyakrabban akkor figyelhetjük meg, amikor egyedülálló zivatarfelhőből látjuk a kisülést.
Villámcsapás elleni védekezés
Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.
Villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért vegyük komoly figyelmeztető jelnek a sötét és magas viharfelhőket vagy az erősödő szelet. A villámcsapások 10%-a azonban verőfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhőtől akár 15 km távolságra.
Ha látjuk a villámlást és utána 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, azonnal keressünk menedéket.
Épületek védelme
A villámok elleni védekezés érdekében Benjamin Franklin feltalálta a villámhárítót. Ez egy, az épületek tetején elhelyezett és földelt fémrúd, amely az épület környezetében felhalmozódó elektromos töltéseket a villámhárítón keresztül elvezeti, illetve becsapódó villám esetén annak áramát a talajba vezeti, így az épületet megóvja a villámcsapás közvetlen károsító hatásaitól.
A villám azonban akkor is okozhat károkat, ha villámhárítóba csap. A villámhárítóban folyó nagy áramerősség hatására háromféle úton terjedhet tovább a villám hatása.
Konduktív csatolással: A földelt fémvezetéken végigfolyó illetve a földben szétterjedő áram hatására megemelkedik a villámhárító és annak környékének potenciálja a távolabbi „föld” pontokhoz képest. Ez túlfeszültséghez vezet, ami átívelhet szigetelt vagy máshol földelt tárgyakhoz. Mivel a feszültségemelkedés mértéke U = IvRf (Iv a villám áramerőssége, Rf az úgynevezett földelési ellenállás), fontos a villámhárítók (és egyéb, villámcsapásnak kitett fémtárgyak) megfelelő földelése. 100 kA-es áramcsúcs és 2 Ω-os földelési ellenállás esetén 200 kV adódik, ami elegendő kb. 10 cm levegő átütéséhez.
Induktív csatolással: A villámhárítóban folyó áram mágneses tere feszültséget indukálhat a közelben található, attól független vezetőhurkokban is. Többszintes épület esetén az adatátviteli és villamos hálózatok és antennák rendszerében könnyen indukálódhatnak hatalmas túlfeszültségek. Egy villámvédelmi méretezésekben használt átlagos áramfelfutási értékkel, 100 kA/μs-mal számolva egy, a villámhárítótól fél méterre (falvastagság) elhelyezkedő, 10 m élhosszúságú négyzetben 620 kV is indukálódhat.
Kapacitív csatolással: A villámhárító és a hozzá kapcsolódó vezetők, vezetékek mint egyik fegyverzet és a környezetben található fémtárgyak, más vezetékek mint másik fegyverzet közötti kapacitás (szórt kapacitás) miatt a villámhárító potenciáljának megugrása a másik fegyverzet ellentétes irányú feltöltődéséhez vezet. Ez nagy áramerősségekkel és feszültségszintekkel járhat.
KÁRRENDEZÉS
Kárrendezési útmutatónkban mindazokat az információkat összegyűjtöttük, amelyek egy káresemény kapcsán fontosak és szükségesek lehetnek:
A kár bejelentése a biztosítónál
A kárbejelentéskor munkatársaink áttekintik a biztosítási szerződés érvényességét, és ellenőrzik, hogy a feltételek alapján a káresemény téríthető-e. Ha a kár rendezéséhez helyszíni szemle szükséges, akkor kárszakértőnk a szemle időpontjának egyeztetése érdekében telefonon vagy írásban felveszi Önnel a kapcsolatot.
A kárbejelentéshez szükséges adatok:
– a biztosítási szerződés száma,
– az Ön neve, címe, telefonszáma,
– a káresemény helye, időpontja, rövid leírása (a kár keletkezésének oka, körülményei, károsodott vagyontárgyak körének megnevezése – itt még nem szükséges a tételes felsorolás),
– a kár Ön által becsült összege,
– a hatóság részéről történt intézkedés megnevezése, ha volt ilyen (pl.: tűzoltóság, rendőrség).
Az ügyintézésre vonatkozó fontosabb határidők
A kárigényt a kár észlelésétől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni.
Halál és baleseti kár esetén kérjük 8 munkanapon belül jelezze kárigényét.
A kárbejelentést követően szakértőink amint tudnak, jelentkeznek a helyszíni szemle időpontjának egyeztetése érdekében.
Kérjük, hogy a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig hagyja a kár helyszínét változatlanul, a károsodott vagyontárgy állapotán ne változtasson, vagy csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben tegye azt. Erre a kárbejelentés tartalmának ellenőrzése miatt van szükség.
Amennyiben az 5. munkanapon sem kezdjük meg a kárrendezést, akkor Ön intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket kérjük, hogy további 30 napig őrizze meg változatlan állapotban.
A kárrendezéshez általában szükséges dokumentumok
A biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához munkatársainknak káresettől függően különböző iratokra és bizonylatokra van szükségük. Ezek mielőbbi átadásával gyorsítható a kárrendezés menete.
Közvetlen villámcsapás
– a károsodott ingóságok azonosítására alkalmas tételes lista,
– épület helyreállítási árajánlatok, számlák.
Villámcsapás indukciós hatása
– a károsodott ingóságok azonosítására alkalmas tételes lista,
– szakértői vélemény a károsodott készülékekről,
– javítási árajánlat a készülékekről, számlák.
Gyakori kérdés, hogy fizet-e a biztosító villámkár esetén?
A biztosító akkor fizet villámkár esetén, ha a biztosítás kiterjed természeti kárra is. Szakvéleményt kell azonban kérni, amelyben pl. a sérült berendezés szakszervize igazolja, hogy a berendezés valóban villámcsapás miatt ment tönkre. A biztosító ezen felül azt is figyelembe veszi, hogy a kár napján volt-e olyan időjárás, ami a villámkárt jogosulttá teszi.
Villámcsapás és másodlagos hatása
Sokat nem értik, hogy mi a különbség a villámcsapás, és a villám másodlagos hatása (indukció) között, és hogy miért kell a másodikat kiegészítő biztosításban szerepeltetni Eredetileg a lakásbiztosítási szerződések csak a villámkárokat tartalmazták. Ez alapján a biztosítók kizárólag a biztosított épületbe (vagy annak közvetlen közelébe) becsapó villám által okozott károkat térítették, és csak úgy, ha a villám becsapódási helyén a mechanikai hatás miatt keletkezett károk is megállapíthatóak voltak. Ha azonban a villám távolabbra csap be (vagy éppen két felhő között keletkezik), akkor ilyen mechanikai hatásról, közeli becsapódási helyről nem beszélhetünk, de az érzékeny elektronikai berendezések (pl. számítógép, videó) a keletkező túlfeszültségtől tönkremehetnek. A kiegészítő biztosítás ezekre a károkra nyújt fedezetet.
Villámcsapás
Esemény: Vihar során a villám belevág a társasház kamerarendszerébe.
Kár: A kamerarendszer használhatatlanná válik.
Térítés: A biztosító megtéríti a kamerarendszer teljes cseréjének költségét.
Villámcsapás másodlagos hatása
Esemény: A társasház szomszédságában lévő trafóházba belecsap a villám.
Kár: A villámcsapás nagy feszültségkülönbsége miatt a társasházban lévő összes elektromos kábel kiég, valamint a lakásokban található riasztó berendezések is károsodnak.
Térítés: A biztosító megtéríti az elektromos kábelek cseréjét. A lakásokban keletkezett riasztó berendezés kárát a lakók egyéni ingóságbiztosítása fedezi.
